Karácsony- Andrea B.

Sziasztok!

Szóval, elhoztam az ígért cikkemet a karácsonnyal kapcsolatban, jó olvasást!

Maga a karácsony
Forrás : Wikipédia

Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). A református keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.

December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.

A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket.

Ajándékozás

Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.

Szerintem nincs olyan gyermek a világon, aki nem várná a karácsonyt, az ünnep hangulatát, a programokat, no meg persze a pár sorral feljebb említett ajándékozást. Mindegy gyerek másra vágyik. Óvódás korunkban mi lányok Barbie-babákra, hercegnőkre, kirakóra, interaktív kutyára, a fiúk pedig távirányítós autóra/repülőre átalakulós robotra, stb. Amikor elérkezünk abba az időszakba, előbb-utóbb pedig rájövünk arra, hogy ahogy cseperedünk, hasznosabb ajándékra van szükségünk. Ilyenkor jönnek a telefonok, tabletek, laptopok, ruhák, táskák, cipők, az áhított kiegészítő, valamint nem tudom elképzelni, hogy a fiúk mire vágynak ebben az időszakban, de szerintem ők inkább ilyen kütyüket szeretnének leginkább a fa alatt látni.

Az ajándékokat mi december 24-én kapjuk meg a testvéremmel, mielőtt elindulunk a nagymamámhoz és a nagypapámhoz, ahol vár minket a délutáni „vacsora”, no meg a többi családtagunk, ezáltal még több ajándék. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert mindig eltalálják mire vágyom, eddig egyszer nyúlt félre a dédim, ugyanis egy barna, Britney Spears-es pulcsit kaptam, cuki volt tőle, meg minden, deee azért.. Na, mindegy. Egyszer sem volt még rajtam, de nem engedem kidobni, hisz szeretetből kaptam. Az már azért más, hogy a karácsony egy nagy marketingfogás a nagyobb üzleteknek, de ezzel most ne foglalkozzunk.

Karácsonyfa

Nagy szerepet tölt be még a karácsonyban a karácsonyfa. Általában szenteste szokás dísziteni. Ekkor előkerülnek a poros dobozból a fényfűzérek, a girlandek, stb. A fára felaggatjuk, ezáltal ruhába öltösztetjük, ezalá jöhetnek az ajándékok, és a többi, no de mi is az a karácsonyfa, és honnan jött?

A karácsonyfa egy karácsonykor felállított, általában a fenyőfélék közül választott örökzöld növény. Hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék. A karácsony ugyan egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek, de elvilágiasodott formájában és szokásaiban is közkedveltté vált az évszázadok alatt kialakult karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig.

A 19. század végén már a csillogó díszek váltak a karácsonyfa népszerű díszítőelemeivé. Üvegdíszgyártásra vonatkozóan 1848-ból származik az első adat, Németországban már a század végén elkezdődött nagybani gyártása.

A legfelül található dísz a fán a csúcsdísz. Ez korábban általában csillag alakú volt, és a betlehemi csillagot jelképezte, mára a legtöbb helyen felváltotta ezt a hegyes végű, csillogó gyöngyökkel kirakott „templomtoronyforma”. Ennek ellenére mindkettőt használják, valamint egyre népszerűbb a masni a fa tetején.

A karácsonyfa nélkülözhetetlen elemei közé tartoznak a gömbök is, amelyek változatos színűek és anyagúak, de mind a paradicsomi fa almáját jelképezik.

Régebben a fa kivilágítására leginkább gyertyákat használtak, ezt azonban részben felváltotta a sokszínű, villogó, esetleg zenélő izzósor. Népszerű ezen kívül a csillagszóró is.

Évről évre egyre gyakoribb az a jelenség, hogy a fát nem sokszínű díszekkel ruházzák fel, hanem csupán két szín dominál. Népszerűek az arany–piros, piros–fehér, ezüst–fehér, esetleg ezüst–kék párosítások.

A színes girlandok, szalagok, láncok és angyalhajak részben a a paradicsomi fára tekeredő kígyót, részben a teremtést átszövő időszálakat jelképezik.

Magyar jellegzetesség a szaloncukor – selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládé-bevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.

Szaloncukor

Apropó, a szaloncukor. Ki ne szeretné? Nekem személy szerint a kedvencem a kókuszos és a tejkaramellás. A zseléset és a gumicukrosat, pedig semmit pénzért nem enném meg. –  Ugyanis nem szeretem a gumicukrot, tudom, megkaptam már, hogy milyen ember vagyok, de ezt most hagyjuk! J -

A szaloncukor igazi hungarikum, hagyományosan magyar édesipari termék – szemenként selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorka –, amelyet a magyar családok a karácsonyfa díszítésére is használnak.

A szaloncukor ősét (a fondant-cukrot, ami túltelített cukoroldatból, felfőzéssel készült, puha, kikristályosított massza) a franciák a XIV. században kezdték el készíteni,[3] tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítéssel, a XIX. század első harmadában érkezett Magyarországra, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé is. A francia papillote (hajcsavaró papír, papírhüvely) nevű fondant-cukorka (folyadékkal töltött cukorka) sztaniolpapír csomagolásának belsejére aforizmákat nyomtattak.

Magyarországon kezdetben a szaloncukrot kézzel készítették, de a 19. század végén megjelentek az első fondantkészítő gépek, amelyek a Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester által alapított, első magyar gőzüzemű csokoládégyárában működtek, és gyártották a karácsonyi édességet a Gerbeaud cukrászda számára.

Kugler Géza az 1891-ben megjelent "Legújabb nagy házi cukrászat" című könyvében már 17-féle szaloncukor-receptet írt le. A magyar cukrászdák szaloncukrait a vevők készletről vásárolhatták vagy meg is rendelhették. A megrendelő határozhatta meg, hogy milyen ízű szaloncukrot, milyen színű szaloncukorpapírba, valamint milyen színű és minőségű (sima vagy préselt mintájú) sztaniolba csomagolva kéri.

A szaloncukor-készítési műveletek közül legtovább a csomagolópapír rojtozása maradt kézi, de később az ún. ricselő gép már ezt is megoldotta. A régi, híres cukrászdákban az inasok feladata volt a rojtozó gépet működtetni. A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. A formákat átszitált rizslisztbe mártották, és az így keletkezett mélyedésbe öntötték a folyékony, főzött cukormasszát. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szivárvány minden színében pompázó csillogó sztaniolpapírba.

Ma gyakorlatilag speciális magyar hagyomány a szaloncukor használata a karácsonyfák feldíszítésekor, így ez az édesipari termék hungarikumnak tekinthető.

Ajándékötletek

Forrás: Femina

• Amatőr lakberendezőknek, illetve azoknak, akiknek fontos, hogy az otthonuk hangulatos legyen, kiváló ajándék egy olyan tárgy, mely önmagában is mutatós, ráadásul hasznos is. Egy, a modern design jegyeit magán viselő lámpa például jó választás, ráadásul néhány ezer forintért is megkapod.

• Sosem baj, ha az ember felnőttkorára is megőriz egy keveset gyermeki énjéből. A társasjátékok ráadásul mindig izgalmas programot ígérnek bármilyen baráti összejövetel esetében. No meg persze a gyerekek is odavannak értük!

 • Akár a barátnődnek, akár az édesanyádnak keresel meglepetést, nem foghatsz mellé egy egyedi ékszerrel. Ha nem akarsz egy vagyont költeni, mégis különleges ajándékot keresel, válassz kézzel készített darabokat.

• Hasznos, praktikus és mutatós - egyszerre három tulajdonságot ötvöz a könyvtámasz, mellyel bárkit meglephetsz, aki könyvgyűjtő hírében áll. Nem drága ajándék, viszont annál biztosabb, hogy hasznát veszi majd a tulajdonosa.

• Az illatgyertya önmagában nagyon hasznos dolog, ám kissé egyszerű ajándék karácsonyra. Válassz inkább különleges olajmécsest, ami szintén illatozik, mégis értékesebb meglepetés. Örömet szerezhetsz vele a barátnődnek, anyukádnak, testvérednek.

• Dezodorok, kozmetikusomok

• Jó választás egy különleges, természetes alapanyagokból, esetleg kézzel készített kozmetikumokból összeállított ajándékcsomag, mellyel minden nőt levehetsz a lábáról.

xoxo,